A szabályok szigorú megtartása

A kolostor - 1641-1789     

A Compiégne-i rendház másik jellegzetessége a szabályok szigorú megtartása. Több hivatalos dokumentum igazolja ezt. Először is az 1720 és 1791 között kiadott körlevelek, melyekben - a Kármel szokásainak megfelelően - az elhunyt apácák életrajzát közölték a többi kolostorral. A Compiégne-i apácák életrajzai különösen épületesek. A vizitátorok beszámolói nem kevésbé. Az 1780-as évben a vizitátor, Rigaud abbé, megdicséri az apácákat a szabályok és korábban hozott rendelkezéseinek tökéletes betartásáért. Azt tapasztalta, hogy a nővérek egymással vetélkedve, a legnagyobb igyekezettel végzik a zsolozsmát és tartják meg a szabályokat. A szilenciumról - amit a konstitúciók egyik leglényegesebb pontjának ítélt - így írt: „Örömmel látom, hogy erre különösen nagy figyelmet és gondot fordítotok: ezen alapszik a hűség.” Nem kevesebb dicséretben részesülnek a szegénység szeretete miatt: „Leányaim, ismeritek a sokat idézett példát, milyen szörnyű következményekkel jár, ha egy szerzetesnő a legcsekélyebb dologhoz is ragaszkodik.” Majd naivan így folytatja: „De felesleges lenne erről többet beszélnem, s valóban nem tudom, mit kellene tőletek megkövetelnem. Úgy vagyok, mint azok az emberek, akik a gyónás előtt keresgélnek-keresgélnek, de nincs semmi, amit mondani tudnának. Így vagyok én is, hosszan kutattam egy-két szó után, mit is mondhatnék nektek.”

      Ehhez a megható tanúságtételhez csatlakozik a kor egy másik értékes dokumentuma: körlevelükben írják a nővérek, hogy „a janzenista herezis soha nem érintette ezt a házat”. A janzenizmus szellemisége ugyanis - különösen 1737 felé - több kármelita kolostorba is behatolt. Legsúlyosabban a Saint-Denis-i kolostort érintette, a Compiègne-i rendház azonban mentes maradt a tévedésektől.