2011. 09. 02.

A perjelnő levele

      Az új körülmények között - négy házban külön élve - némi nehézséget jelentett a szabályos szerzetesi élet kialakítása. Egy nap a Cordeliers utcában lakó Brideau alperjelnő átjött a Szent Antal utcába, hogy beszéljen a perjelnővel, de ez nem sikerült. Brideau anya, aki mindig a legaprólékosabban megtartotta a szabályokat, most különböző ellentmondásokat volt kénytelen megtapasztalni, ezt szerette volna elmondani. A perjelnő levélben válaszolt:

J.M.J.T.[1]
      Ha az én kedves nővérem látogatása tegnap nem hozta meg a találkozás örömét, az nem baj. ... Sokféle akadállyal találkozunk, és a dolgok nem mennek a mi kedvünk szerint. Jelenleg sem az idő, sem a hely nem a mi megelégedésünket szolgálja. Az legyen mindennapi gyakorlatunk, hogy erről folyamatosan lemondunk, és mindenben csak arra törekszünk, hogy Isten kedvéért szeretettel viseljük el a másikat. Kedves nővérem és nagyon szeretett leányom, ez pótolja Önnek az összes többi külső önmegtagadási gyakorlatot, amit hagyjon el ebben a hónapban. Jóváhagyom és teljes szívemből megáldom azt az elhatározást, hogy egész hónapban igyekezzen magatartását rendezettebbé tenni, mert az első időben ez némileg hiányzott és biztosan nem tetszik Annak, akinek mindig imádandó és szent akarata megengedte azokat a szomorú körülményeket, melyek ezt a zavart okozták... Legyünk hát újra összeszedettek, imádkozzunk, és tartsuk meg a szilenciumot, amennyire lehetséges úgy és akkor, mint a kolostorban, ugyanígy a lelkiolvasmányt se hagyjuk el. Nagyon sok ember egyáltalán nem kételkedik abban, hogy a különböző lelkigyakorlatokat a megfelelő órákban továbbra is elvégezzük. Nagyon meglepett az a tapintat, hogy ezekben az órákban nem akarnak zavarni bennünket. Mások pedig csodálkoztak, hogy a szokásos lelki gyakorlatok helyett öt órakor dolgozni láttak bennünket...Tegyünk meg tehát minden tőlünk telhetőt, nem csak azért, hogy mások épülésére szolgáljunk, hanem saját lelki előrehaladásunk érdekében is... De csak annyit, amennyi lehetséges, és tegyük félre az aggályoskodást, mert biztos, hogy a mi jelenlegi helyzetünk elbírja a kivételeket, amit egy őszinte szívnek el kell ismernie, de amivel egy hűséges szív nem él vissza... Isten vele kedves leányom! Hűség és nyugalom!”

      A levél nagyszerűen megmutatja, hogy a perjelnő az új körülmények között képes volt a szabályzat másodlagos követelményeit felfüggeszteni, hogy ezzel még inkább megőrizze és óvja a lelkiséget.

__________________________
[1]     Jézus, Mária, József, Teréz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése